Tartsd az egyenletes sebbességet hídon, emelkedőn is!

Gyakran találkozom azzal a problémával, hogy a sebesség-korlátozásoknak hála mindenki ugyanazzal a sebességgel halad, viszont emelkedőn felfelé lelassul, lejtőn lefelé haladva pedig felgyorsul. Előbbivel zavarja a mögötte haladót, utóbbival kockáztat egy esetleges gyorshajtást, ha épp kicentizte a normál sebességét és a rendőrök épp mérik a lejtőn lefelé közlekedőket.

Azt gondolom azért van ez így mert az emberek többsége egy adott szögben nyomja a gázpedált sík terepen, hogy állandó sebességen tartsa az autót, és ezen nem változtat emelkedőn és lejtőn sem. Ez pedig nyilván azt okozza, hogy emelkedőn kevés a motor által kifejtett erő, lejtőn pedig sok.

Nem megoldás, ha azt mondjuk, hogy mindenki így közlekedik, tehát, miért baj ez, mert egyrészt lejtőn lefelé is gyorshajtás a gyorshajtás, másrészt nem közlekedik mindenki így.

Nálam például mindennapos eszköz a tempomat, ami szerencsére sokkal ügyesebb annál, hogy egy adott erőt fejtsen ki folyamatosan: ehelyett egy adott sebességen tartja az autót lejtőn felfelé, és - a motorféknek köszönhetően - lejtőn lefelé is.

Bekanyarodáskor húzódj az út szélére

Triviálisnak kéne lennie, hogy irányváltoztatás előtt kihúzódunk a sáv szélére, ezzel is jelezve szándékunkat, valamint elősegítve a mögöttünk haladó akadálymentes továbbhaladását.

Igen, a mögöttünk haladónak is segítünk, ugyanis sok út kellően széles ahhoz, hogy megfelelő sebességre lassítva a mögöttünk haladó elférjen mellettünk, amíg mi a megadjuk az elsőbbséget pl. a szemben haladó járműveknek.

Indulj hamarabb a piros lámpa után a sorban

Amikor egy piros lámpánál feltorlódik 10-15 autó nem mindegy, hogy egy-egy zöld jelzés alatt hány autó fér át a kereszteződésen. Általában az első pár autó ránézésre elég foghíjasan halad át, azaz kihasználatlannak tűnik a zöld jelzés, míg a többiek még el sem tudtak indulni, mert az előttük lévő még nem adott gázt. Nem egyszer tapasztaltam már azt, hogy ötödikként állok a zöldnél hosszú másodperceket, mert az előttem lévő négy nagyon lassan kapcsol.

Alapvetően a gond ott van, hogy mindenki csak akkor indul el, amikor már az előtte lévő autó is elindult. Az optimális az lenne, ha a zöld jelzésre mindenki elindulna, mint a Forma 1-ben. Persze erre kicsi az esély, lévén egy kereszteződésben kevesebb hely van, mint egy rajtrácson, továbbá nem tud mindenki egyszerre elindulni.

A megoldás az lehet, ha csak egy kicsit javítunk az indulási módszeren és rögtön felgyorsulhat a folyamat. Annyit kell csak tenni, hogy ne akkor indulj el, amikor az előtted lévő már elindult, hanem akkor, amikor szerinted az előtted lévőnek el kéne indulnia. Tehát, ha második vagy, akkor indulj, ha zöldre vált a lámpa, ha hátrébb vagy a sorban, akkor indulj, ha a kettővel előtted lévő megmozdult.

Így több dolgot is nyerünk. Egyrészt, ha az előtted lévő indul rendesen, akkor vele egy időben már te is mozogsz. Ha netán te nem tudsz elindulni valamiért (lefullad a kocsi), akkor még mindig van idő arra, hogy akkor elindulj, amikor már az előtted lévő elindult. Ha pedig az előtted lévő is akkor indul el, amikor a kettővel előtte lévő, akkor meg olyan, mintha úgy működne minten, mint a karikacsapás.

Persze nagyon óvatosan kell ilyenkor elindulni, hiszen a közvetlen előttünk lévő autó lehet, hogy nem tud valamiért elindulni. Ilyenkor oda kell figyelni, nehogy belerohanjunk. De itt a lényeg nem azon van, hogy minél hamarabb utazósebességre gyorsítsunk, hanem azon, hogy minél hamarabb mozgásban legyen az autó.

Gyorsítósávban gyorsítani, lassítósávban lassítani

Autópályán, gyorsforgalmi úton különösen fontos, hogy nagy odafigyeléssel autózzunk. A nagy sebesség nagyobb kockázattal is jár.

Az egyik fontos dolog, hogy használjuk a gyorsító és a lassító sávokat. Ha épp felhajtunk az autópályára, akkor használjuk ki hosszan a gyorsító sávot, gyorsuljunk fel amennyire csak lehet és szabad, csak ezután soroljunk be a külső sávba. Persze közben tartsuk be a szabályokat, ne előzzünk jobbról! Ugyanígy, hogy letérünk az autópályáról, ne a külső sávban kezdjünk el lassítani, fékezni. Erre való a lassító sáv: soroljunk ki és ott kezdjük meg a biztonságos elhagyáshoz szükséges tempó felvételét lassítással, fékezéssel.

Mindkettő ugyanazért fontos: ne akadályozzuk az autópályán közlekedőket. Ha valaki a külső sávban beállt tempóban közlekedik nincs annál rosszabb, ha egy lassuló, vagy gyorsuló autó miatt kizökken a ritmusából. Feleslegesen besorolhat a belső sávba, további közlekedőket akadályozva ezzel. Mindez nagy mértékben növeli a baleset kockázatát is.

Használd ki végig a megszűnő sávot

Gyakori, hogy kétsávosról egy sávra szűkül egy út, ilyenkor előbb utóbb mindenkinek el kell hagynia a megszünő sávot. Viszont ha a megmaradó sávon dugó alakul ki, akkor igenis használjuk ki a két sávot, amíg lehet. Egész nyugodtan menjen előre mindenki, és a megszünő sáv végén a cipzár módszer szerint soroljanak egy sávba az autók.

Így egyrészt sokkal rövidebb lesz a sor, tehát így a dugó az úthálózat minimális részét fogja érinteni (pl.: nem ér el egy korábbi kereszteződésig). Másrészt pedig biztonságosabb is, hiszen ha több száz méteren keresztül araszol a kocsisor, akkor az üres, megszűnő sávban normál sebességgel előreszaladó autók között nagyobb a sebességkülönbség. Valamint nem olyan idegesító a dugóban ülő autósok számára, hogy mellettük előrehúznak egyesek.

Persze ettől a dugó nem lesz gyorsabb, hiszen ugyanannyi autót kell átengedni a megmaradó sávban, de mindenkképpen kisebb hatással lesz az úthálózat egyéb részére és biztonságosabb is.

Tarts jobbra!

Ha több sávos úton haladsz, ahol kötelező a jobbra tartás, ott mindig tarts jobbra! Függetlenül attól, hogy gyorsan, vagy lassan mész ezt be kell tartanod. Ha lassan mész mindig figyelj oda, hogy tényleg eléggé jobbra tartasz-e. Manapság már nem ritka, hogy három sávból áll egy út, ilyenkor igenis a legszélsőbb sávot kell használnod. Lehet, hogy 125-tel mész, de biztos lesz valaki, aki 132-vel és lesz olyan is, aki 145-tel akar majd megelőzni. Ilyenkor is kell a három sáv. Sőt, ha a három sávból a belső megszűnik, könnyen előfordulhat, hogy "tudtodon kívül" a belső sávba kerülsz. Aztán meg csodálkozol, hogy miért villognak rád, eddig még semmi bajuk sem volt.

Ha pedig épp, hogy gyorsan közlekedsz az autóddal, nem jelenti azt, hogy bérlet helyed van a belső sávban, még ha senki se akar megelőzni. Mutasd a többi autósnak, hogy bármennyire is gyorsan mész, te is elhagyod a belső sávot, amint lehet. Ezzel példát mutatsz nekik és joggal várhatod el, hogy ők is ezt fogják tenni, ha megelőznek valakit és nem maradnak bent a belső sávban azt gondolva, hogy ők a leggyorsabbak, őket már úgysem előzi meg senki. Mindig van egy gyorsabb autó.

Ha valaki nem akarja elhagyni a belső sávot, de megtehetné, akkor jelezd neki. Ne menj a seggébe, mert az zavaró, balesetveszélyes lehet. Fénykürttel és indexszeléssel jelezd előzési szándékod. Soha ne előzz jobbról.

Gyorshajtás az autópályán

Autópályán közlekedve a mai korszerű autókkal nagyon könnyen eshetünk a gyorshajtás hibájába és itt nem a 100-as korláttal rendelkező pályaszakaszokra gondolok. Szinte bármelyik 3-5 éves autó képes 150-160 km/h sebességre, így gyakori látvány, hogy az autópályán 130 km/h-val utazva egy-egy autó megelelőz minket. Ők gyorshajtanak.

Nekem semmi bajom sincs ezekkel a gyorshajtókkal, hiszen legtöbbjük semmi veszélyt nem hordoz magában: az autó bírja, a pálya bírja, maximum a sofőr lehet béna, de 90 km/h-nál is lehet béna egy sofőr. Csak akkor problémázom rajtuk, amikor egy 90-100 km/h-val haladó kamiont, teherautót, személyautót kell előzni és az ember ezt 130 km/h-val a belső sávban teszi. Ilyenkor ugyanis az ember mögé érkezik a gyorshajtó és mivel gyorsabb, rögtön el akar menni. Villog, indexszel, a követési távolságot nem tartja.

Ilyen esetekben a gyorshajtónak a dolga, hogy lelassít arra a sebességre, amivel előznek. A lassabb járműnek a dolga, hogy ahogy befejezte az előzést tartson jobbra és térjen vissza a külső sávba. Ekkor a gyorshajtó elgyorshajthat tova.

A ködlámpát csak indokolt esetben használd

Bár az első ködlámpa megduplázza a fényszóród erejét, a szembejövőknek nagyon zavaró, ha indokolatlan esetben is használod. Csak akkor szabad a ködlámpát bekapcsolni, ha köd van és el kell világítani alatta, hogy lásd az utat. (Igen a ködlámpa arra való, hogy elvilágíts a köd alatt, ugyanis ha sima fényszóróval világítasz, akkor a ködöt világítod meg és egy fehér masszát fogsz látni. De mivel a köd az úttest fölött van, ezért el lehet világítani alatta, ezért is van olyan alacsonyan a ködlámpa.)

A hátsó ködlámpát használhatod ködben és erős esőben is, a lényeg, hogy látszódj. A legegyszerűbben úgy tudod eldönteni, hogy szükség van-e a hátsó ködlámpára, hogy megnézed az előtted haladó autókat, hogy mennyire látszódnak jól. Ha nem eléggé, akkor kapcsold be a lámpádat.

Fontos viszont, hogy a ködlámpát csak az egymás után autózó autók közül az utolsónak szabad bekapcsolnia. Ha közvetlenül előtted megy valaki, akinek ég a hátsó ködlámpája, az zavaró lehet neked. Ezért te is kapcsold ki a ködlámpát, ha a sor végén voltál, de utolért valaki.

Hagyd üresen a kereszteződést

Ha meg kell állnod az úton, állj meg úgy, hogy másokat ne akadályozz. Így amíg te állsz, mások akadálytalanul tudnak továbbjutni. Az ábrán szereplő esetben mi, a kék autóval nem hajtunk be a kereszteződésbe, így a másik fél, a zöld autós akadály nélkül be tud fordulni a mellékutcába. Így mögötte sem fog dugó kialakulni.

Közlekedjünk okosan!

Viselkedj úgy, ahogy szeretnéd, ha mások is viselkednének